Beszereztem egy kompresszort, és a hozzá való fúvófejet. Az alapfestéket bekevertem, és már lehetett is fújni a vázat.
Az első fújás után még jobban kiütköztek a vas hibái, ezért még gittel rájavítottam.
A következő réteg után másnap jöhetett is a színre való festés.
A lyukakat rongyokkal…
Hosszas kutakodás után ráleltem az igazi JAWA-vörösre. RAL 3004 a színkódja, és a szomszédos városban ezt két perc alatt ki is keverték nekem.
Az alapfesték, a szín, a hígító és a keményítő beszerzése után lassan készen is van a váz teljes letisztítása, és kezdődhet a festés.
A kezdeti lelkesedés azt hozta magával, hogy egy csiszoló és egy köszörűkorongot feldobtam a sarokcsiszolóra, és indulhatott is a móka.
Nagy valószínűséggel utoljára így csak a gyárban festés előtt láthatták a vázat, színtiszta acélig lecsupaszítottam, nem hagyva egy kisujjnyi helyet…
Legelső feladatként azt céloztuk meg, hogy egészen a motor csontvázáig lecsupaszítsuk a gépezetet.
Hála az égieknek ez minden nagyobb nehézség nélkül sikerült, de azért itt-ott akadtak bosszankodásra okot adó momentumok. A motor alsó felén, ahol az olaj már azért be-be csorgott, és a rozsda sem…
1958.
Egy 175-ös Jawa frissen gurul le a gyártósorról, ami később egy felvidéki kis falucskában fog kikötni. Harmadik generációs tulajdonosként, nagypapám, és édesapám után elhatároztam, hogy felújítom (vagy sokkal inkább újjáépítem).
Szegény párához idestova 20 éve nem nyúltak, csak szépen lassan…