Beszereztem egy kompresszort, és a hozzá való fúvófejet. Az alapfestéket bekevertem, és már lehetett is fújni a vázat.

Az első fújás után még jobban kiütköztek a vas hibái, ezért még gittel rájavítottam. 

A következő réteg után másnap jöhetett is a színre való festés. 

A lyukakat rongyokkal letakartam, hogy a menetekbe ne menjen bele a festék. Ezeket a rongyokat száradás után kivettem, és ahol kellett, még ecsettel utánajavítottam. 

Hosszas kutakodás után ráleltem az igazi JAWA-vörösre. RAL 3004 a színkódja, és a szomszédos városban ezt két perc alatt ki is keverték nekem. 

Az alapfesték, a szín, a hígító és a keményítő beszerzése után lassan készen is van a váz teljes letisztítása, és kezdődhet a festés. 

A kezdeti lelkesedés azt hozta magával, hogy egy csiszoló és egy köszörűkorongot feldobtam a sarokcsiszolóra, és indulhatott is a móka.

Nagy valószínűséggel utoljára így csak a gyárban festés előtt láthatták a vázat, színtiszta acélig lecsupaszítottam, nem hagyva egy kisujjnyi helyet színesen.

Bonyodalmak persze itt is voltak. A váz azon része, ahova a lábtartó fog majd bemenni, nem adta magát egykönnyen. Történt ugyanis 30 évvel ezelőtt, hogy apu megunván a lábtartó csavargatását, odahegesztette. Az idő dolgozott is bőszen, aminek köszönhetően lehetetlennek tűnt kivenni az odahegesztett vasdarabot. Nem is maradt más lehetőség, mint kifúrni a csövet. 

A folyamatos ösztökélésnek köszönhetően kellőképpen ...

Legelső feladatként azt céloztuk meg, hogy egészen a motor csontvázáig lecsupaszítsuk a gépezetet.

Hála az égieknek ez minden nagyobb nehézség nélkül sikerült, de azért itt-ott akadtak bosszankodásra okot adó momentumok. A motor alsó felén, ahol az olaj már azért be-be csorgott, és a rozsda sem kímélte, oly módon begyógyultak a csavarok és az anyák a helyükre, hogy azt csavarkulcs mellett csak fűrésszel, vésővel, csavarhúzóval, és hegesztő segítségével tudtuk csak lecsavarni. 

Legnagyobb nehézséget a hátsó kereket tartó mozgó villának a kiszedése jelentette, ugyanis elhittük, amit a könyve mutat, és ebben hibáztunk.

A könyvben jelölt 5-ös alkatrész kivételéről volt szó. Ami először furcsa volt, hogy a könyvben ...

1958.

Egy 175-ös Jawa frissen gurul le a gyártósorról, ami később egy felvidéki kis falucskában fog kikötni. Harmadik generációs tulajdonosként, nagypapám, és édesapám után elhatároztam, hogy felújítom (vagy sokkal inkább újjáépítem).

Szegény párához idestova 20 éve nem nyúltak, csak szépen lassan fogyott, amortizálódott.

Janecek által indított motorgyár többek között ezzel a példánnyal vált az ország egyik vezető cégévé. Rendkívül népszerű volt a maga idejében, és ennek köszönhetően könnyen beszerezhető szinte minden alkatrész.

Ezen kívül, ami segítség van számomra az pár szakértő családtag, pár hozzáértő pajtás, rengeteg idő, és izgatottság.

Szegénykémnek nincs olyan alkatrésze, ami ne ...