Legelső feladatként azt céloztuk meg, hogy egészen a motor csontvázáig lecsupaszítsuk a gépezetet.

Hála az égieknek ez minden nagyobb nehézség nélkül sikerült, de azért itt-ott akadtak bosszankodásra okot adó momentumok. A motor alsó felén, ahol az olaj már azért be-be csorgott, és a rozsda sem kímélte, oly módon begyógyultak a csavarok és az anyák a helyükre, hogy azt csavarkulcs mellett csak fűrésszel, vésővel, csavarhúzóval, és hegesztő segítségével tudtuk csak lecsavarni. 

Legnagyobb nehézséget a hátsó kereket tartó mozgó villának a kiszedése jelentette, ugyanis elhittük, amit a könyve mutat, és ebben hibáztunk.

A könyvben jelölt 5-ös alkatrész kivételéről volt szó. Ami először furcsa volt, hogy a könyvben az áll, hogy egy hosszú szárú csavar tartja ezt helyén, azonban a mi esetünkben ez nem így volt. Sokáig nézegettük, hogy mi lehet a turpisság, de a végén vállat vonva maradt az erőszak, ami aztán segített is.

A pedál foglalatjánál régen látszik, hogy csavarozás helyett hegesztettek oda valami gyönyörűséget, ami még vágásra vár. Ezen kívül a váz gyári állapotú, kevésbé is rozsdásodott, úgyhogy egy alkoholos tisztítás után mehet is a homokozóba. 

Ízekre szedve tér a mai nap nyugovóra a Jawánk. Külön öröm, hogy meglepetésünkre jó pár olyan alkatrész van, amiket nem kell lecserélni, csak egy alapos tisztításra szorulnak. Külön finomságokat is találtunk még rajta, mint például a kábelfedő vasdarabokat, amik szinte minden elhanyagolt motorról már hiányoznak. Nekünk szerencsére megmaradt, amivel jó pár eurót megspórolhatunk.

A lába azonban nem ilyen. Beszámolók szerint tipikus hibája a szériának, hogy a letalpalás nagyon hamar eltörik, megreped. Talán ez is lesz az első új alkatrész amit megveszünk.

Az eljövendő időszak a tisztításé,majd az újrafestésé lesz. Szépen lassan a puszta váztól megyünk kifelé.